Hungarian Healthcare: Patients Face Delays & Cancellations of Planned Surgeries

Sok bocsánatkérés és elmaradt műtét: a magyar egészségügy kihívásai

„Ismét megtapasztalhattam a remekül működő magyar egészségügyet, és úgy gondoltam, erről másoknak is tudnia kell” – kezdte el mesélni történetét Klaudia, aki februárban feküdt be egy budapesti kórház nőgyógyászati osztályára egy előre tervezett, időpontra szóló műtétre. A kórházban töltött ideje nem úgy alakult, ahogy tervezte: délután közölték vele, hogy nincs aneszteziológus, így a műtétje elmarad.

Nem egyedi eset, hogy az elektív, vagyis tervezett műtéteket lemondják, átteszik, elcsúsztatják. Bár vannak olyan helyzetek, amikor egy ilyen műtét elmaradása érthető – például egy sürgősebb eset miatt –, gyakran a szakemberhiány vagy szervezési problémák állnak a háttérben. A tervezett műtétek elmaradása akár a beteg állapotának rosszabbodásával is járhat, ami kiszolgáltatottá teszi a pácienseket a kórházi protokollal szemben.

Hat óra éhezés és várakozás

Klaudiának február végén, péntek reggel 7:15-re kellett megérkeznie egy budapesti kórházba, aznapra volt kiírva nőgyógyászati kis műtétre. Az egyévesnél nem régebbi vérvétel és EKG már megvolt, és az előírás szerint reggel óta nem ehetett és nem ihatott semmit.

A kórházban töltött ideje során felmerült benne a gyanú, hogy nem lesz minden rendben. Szobatársa, Réka, már csütörtökön meg kellett volna műteni, de az operációja elmaradt, és bár ígértek neki pénteki időpontot, az is elmaradt. Klaudiát végül hat óra várakozás után, délután fél 2 körül értesítették az orvos, hogy nincs aneszteziológus, aki elaltassa.

Az orvos javasolta, hogy kérjen új időpontot, vagy próbálkozzon egy másik kórházban. Klaudia végül március 10-re kapott időpontot egy másik intézményben, ami újabb szabadságokat és vizsgálatokat igényelt.

Klaudia nem volt egyedül a helyzetben. Ugyanazon a napon még két másik beteg is hazament, mert nem műtötték meg őket. Réka, Klaudia szobatársa, szintén eltolták a műtétjét. Őt csütörtökön már bekötötték, megkapta a műtét előtti gyógyszereket, de délután 3-kor közölték vele, hogy nincs altatóorvos. Végül pénteken megműtötték.

Réka elmondta, hogy 2023-ban is hasonló helyzetbe került, amikor egy méhpolip-eltávolításra várt, de végül elküldték, és egy hónapot kellett várnia a beavatkozásra. „Azt gondolom, hogy ez a probléma már régóta fennáll. Az ember rákészül lelkileg is a beavatkozásra, szabit vesz ki, átszervez dolgokat, és aztán mégsem történik meg a műtét.”

A kórház válasza és a műtétek elmaradásának okai

Kérdéseinkkel megkerestük a kórházat, de válaszukban azt írták: a kórházban műtétek nem maradnak el. A tervezett műtéti program csak akkor változhat, ha a beteg állapota megváltozik, vagy egy sürgős eset miatt halaszthatatlan beavatkozásra van szükség.

A kórház nem vezet statisztikát a műtétek elmaradásáról, mert szerintük „rendszeresség nem tapasztalható”. Jelenleg egy aneszteziológus szakorvos pozíciót hirdetnek, de az aneszteziológiai ellátás a kórházban „fennakadás nélkül működik”.

A műtétek elmaradásának okait vizsgálva fontos tisztázni a tervezett (elektív) és a sürgős (akut) beavatkozások közötti különbséacquire. A Semmelweis Egyetem NEVES Betegbiztonsági programja adatokat gyűjt az egészségügyi ellátás során előforduló nem várt események okairól.

Gyakran a sürgős esetek miatt kerülnek háttérbe a tervezett műtétek, és ilyenkor a kevésbé sürgős esetek tolódnak el. A szakemberhiány is közrejátszhat, de az időmenedzsment problémái is: a műtők nem kezdődnek időben, a betegcsere lassú, nincs elég ágy az intenzív vagy a posztoperatív őrzőben. Az eszközhiány vagy műszaki problémák is okozhatnak elmaradásokat.

A műtétek elmaradása senkinek sem jó: a betegek stresszt élnek át, a kórház bevételt veszít, és a várólisták növekedhetnek.

Jogi lehetőségek és a betegek védelme

Bár pontos adatok nincsenek, egy kutatás szerint a műtétek átlagosan 10 százaléka marad el. A NEAK nem gyűjt adatokat az elmaradt műtétekre vonatkozóan.

A betegeknek jogi úton nehéz érvényesíteni az érdekeiket. A TASZ jogásza, Kaputa Júlia szerint csak akkor lehet jogi útra terelni az ügyet, ha a beteg egyáltalán nem kap ellátást. Ha a várakozás miatt romlik a beteg állapota, orvosiműhiba-pert lehet indítani.

A betegek panaszt tehetnek a kórház fenntartójának vagy a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központnak (NNGYK), de a TASZ tapasztalatai szerint az NNGYK ritkán állapít meg jogsértést.

A szakma szerint fontos lenne egy független egészségügyi hatóság felállítása, ami rákényszeríthetné a kórházakat a gyakorlatuk megváltoztatására.